A címer a lovagok pajzsán és sisakján megjelenő, később állandósuló és a családban örökölhető jelvényként a középkori nyugati hadviselésben, főként a keresztes hadjáratokban és a királyi udvarok lovagi tornáiban gyökerezik. Kezdetben a megkülönböztetést és a felismerhetőséget szolgálta, de gyors karrierje nyomán az uralkodók, az államok, az egyházi intézmények, a városok és egyéb joghatóságok gyakorlatába is átkerült, főként a pecsétekre, s egyre inkább a hatalom és a presztízs megjelenítője, az újabb korokban pedig tulajdonosa dísze és megjelenítője lett. A címer Magyarország történetében is végigkísérte a történeti korszakokat és az egyes társadalmi csoportokat, változó funkcióval és tartalommal, a középkori királyi címertől a nemesi jelvényeken át a rendszerváltozás utáni községi címerekig.

Minden jog fenntartva